Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kelet-Tiszántúlon, a Tisza bal partja mentén fekszik, területe 5936 négyzetkilométer, székhelye Nyíregyháza. Szabolcs-Szatmár megye a Nyírséget, a Rétközt és a Szatmári-síkságot fogta össze.¹²

Megyeszékhely: Nyíregyháza
Települések száma: 229
Városok száma: 29
Járások száma: 13
Lakónépesség: 520 551 fő
Lakások száma: 218 892
Terület: 5935,6 km²

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története

A szabolcsi zsinat és a vármegyei ispánok

A szabolcsi zsinatot 1092. május 20-án tartották, I. (Szent) László király vezette. Szatmár vármegye ispánját 1181-ben említették először. 1241-ben a tatárok Szatmár vármegye lakosságának nagyjából harmadát megölték. Szabolcs várispánságát 1245-ben említették, Bereg vármegyét pedig 1263-ban már ispán kormányozta. Szatmár a 13. század végén alakult nemesi vármegyévé, első vármegyei oklevele 1299-ből ismert.³⁴⁵⁶

Pápai tizedjegyzékek és a csengeri hitvallás

Az 1332–1335. évi pápai tizedjegyzék szerint Bereg vármegyében 26 egyházas hely volt, az 1333–1335. évi jegyzék pedig Szabolcs vármegye 33 plébániáját említette. 1437-ben a Nyíren összegyűlt parasztsereget, amelyet egy Márton nevű ember vezetett, a szabolcsi és szatmári nemesség leverte. 1445-ben, amikor Hunyadi János kormányozta Szatmár vármegyét, annak 9 vára és 12 mezővárosa volt. A csengeri hitvallást 1576-ban Méliusz Juhász Péter vezetésével a Csengerben összegyűltek fogadták el, Kálvin tanai mellett döntve. Bereg vármegyét az 1606. évi bécsi béke Bocskai Istvánnak juttatta.⁴⁵⁶

Elnéptelenedés, szatmári béke, népszámlálás

1695-ben Nyíregyházát kirabolták és felégették, a megye pedig ekkorra szinte elnéptelenedett. Rákóczi seregének maradványa a szatmári béke alapján 1711. április 27-én Majténynál tette le a fegyvert; a béke után a földesúri hajdú települések kiváltságaikat vesztették, és a vármegye igazgatása alá kerültek. Az 1786. évi népszámláláskor Szabolcs vármegyében 9 mezővárosban és 135 községben 104 467 lakost számoltak. Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk Szabolcs vármegye néhány községét, köztük Balmazújvárost és Téglást, az akkor létesített Hajdú vármegyéhez osztotta. 1880-ban a vármegye területe 4639 négyzetkilométer, lakossága 214 008 fő volt.⁵

Trianontól Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig

A trianoni béke Szabolcs vármegye területéből 69 négyzetkilométert Csehszlovákiának juttatott, így 4605 négyzetkilométer maradt. 1924. január 1-jén Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét hoztak létre. Az 1938. november 2-i első bécsi döntés után Szabolcs eredeti határait visszaállították. 1944. március 19-e után, a német megszállást követően a zsidókat gettókba gyűjtötték, majd koncentrációs táborokba szállították; október 22-én a 2. Ukrán Front csapatai elfoglalták Újfehértót, Nagykállót és Nyíregyházát. 1945-ben Szatmár-Bereg vármegyét Mátészalka székhellyel szervezték meg. Szabolcs-Szatmár megye 1950. január 1. és 1989. december 31. között létezett, nevét 1990. január 1-jétől Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére változtatták.¹²⁵⁷

Látnivalók

Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet

A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet 1982-ben hozta létre az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. A védett terület 36 település külterületét érinti.⁸

Kaszonyi-hegy

A Bereg-Szatmári síkságból szigetvulkánként emelkedik ki a Kaszonyi-hegy és a Tarpai-hegy. A Kaszonyi-hegy hazai részén 156,6 hektáros természetvédelmi terület található.⁹

Bátorligeti-ősláp és Fényi-erdő

A Bátorligeti-ősláp Természetvédelmi Területet 1950-ben hozták létre, kiterjedése 53 hektár. A bátorligeti Fényi-erdő központi részét 1954-től védik, a védett terület ma 297,7 hektár.¹⁰

Nyírbátori református templom

Báthori István erdélyi vajda a kenyérmezei ütközet hadizsákmányából 1488 körül új, gótikus templomot épített Nyírbátorban, temetkezési helyének is szánva; az obszerváns ferencesek nyírbátori kolostorát is 1488 körül alapította. 1550 körül a földesúr, Báthori György reformátussá lett, és magával vitte a falu népét, a templom ma is a reformátusoké. A város honlapja szerint a templom melletti fa harangtornyot 1640-ben erdélyi mintára építették.¹¹¹²

Nyírbátori minorita templom

A város honlapja szerint a minorita templom építtetője Báthori István erdélyi vajda volt, aki 1493-ban már ott temetkezett. A templom késő gótikus, egyhajós, hajója négyszakaszos, szentélye keskenyebb, háromszakaszos. Nevezetessége a Krucsay-oltár. Károlyi Sándor gróf 1725-ben helyreállította, 1744-ben új kolostort építtetett.¹¹¹³

Máriapócsi kegytemplom

A máriapócsi hagyomány szerint a korábbi fatemplom Istenszülő-ikonja 1696. november 4-én, a szentmise alatt könnyezni kezdett. Az ikont 1697. március 1-jén emelték le az ikonosztázról, és július 4-én érkeztek vele Bécsbe. A legvalószínűbb feltevés szerint Telekessy István Bécsben lemásoltatta a kegyképet, a másolatot 1707-ben helyezték el az eredeti helyén; a hagyomány szerint 1715. augusztus 1-jén az új Szűz Mária-kép is könnyezni kezdett. A Szent Mihály-templomot 1731 és 1756 között építették, két tornya 1856-ra készült el, 1948-ban basilica minor rangot kapott.¹⁴¹⁵

Csarodai református templom

A román stílusú templomot 1250 körül a Káta nemzetség építette. Szentélyének falképei a 14. század végéről valók. A templom falképeit 1642-ben levakolták és virágos díszítéssel kifestették, 1777-ben kazettás mennyezetet készítettek a templomban. A középkori falképeket 1901-ben fedezték fel, a templomot 1971–1975 között az Országos Műemléki Felügyelőség teljesen helyreállította.¹⁶¹⁷

Kisvárdai vár

A kisvárdai várat 1400 után a Várday család építette. A vár honlapja szerint az új vár építését 1465-ben Várdai István érsek kezdte el. 1544-ben Fráter György elfoglalta. A honlap szerint az ostromok után 1580 és 1585 között Ottavio Baldigara olasz hadmérnök vezetésével hatbástyás erődítést készítettek. 1672-ben Thököly csapatai bevették, 1703-ban kuruc kézre került. U alakú épület volt, sarkain tornyokkal, olaszbástyás védőfal övezte.¹⁸¹⁹

Sóstói Múzeumfalu

Nyíregyházán 1964-ben a Városi Tanács határozatot hozott a szabadtéri múzeum alapításáról, 1967-ben a megyei tanács végrehajtó bizottsága Sóstón rendelte el létrehozását. 1970-ben 1,5 hektáron elkezdődött az építés. A múzeumfalu 1979. szeptember 28-án nyitotta meg kapuit, ugyanebben az évben 7 hektárosra bővült. 2014-ben megnyílt Nyíres, az Árpád-kori falurekonstrukció.²⁰

Tiszalöki vízlépcső

A tiszalöki vízlépcső duzzasztóművének építését 1937-ben kezdték, és 1951–1954 között fejezték be. 1958-ban készült el a hajózsilip, 1959-ben a 11,5 MW teljesítményű turbinák. A felduzzasztott vizet az öntözést szolgáló Keleti-főcsatorna vezeti el.²

Szatmárcseke, Kölcsey-emlékhely és fejfás temető

Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 24-én halt meg Szatmárcsekén, mai síremlékét halálának 100. évfordulójára, 1938-ban emelték. A református temetőt 1973-ban nyilvánították védetté, fejfái csónak alakúak vagy emberarcúak. A római katolikus Szentháromság-templomot 1841-ben Hám János építtette, tetőzete 2003-ban leégett, az egész templomot felújították.²¹²²

Nyíregyházi megyeház

A nyíregyházi vármegyeházát 1892-ben építették fel Alpár Ignác terve alapján. 1899-ben a megyeházán Jósa András szervezésében megnyitották a régiségi gyűjteményt.²³

Érdekességek

Bereg vármegye 3327 négyzetkilométerét az 1920. évi trianoni béke Csehszlovákiának ítélte, 459 négyzetkilométer maradt Magyarországon.⁶
1712 után a Károlyi család a Felső-Rajna-vidékről és Württembergből svábokat telepített Szatmár vármegye több településére, például Vállajra és Mérkre.⁴
1956. október 26-án Nyíregyházán a tüntetők ledöntötték R. J. Malinovszkij marsall szobrát.²
A Tiszadobi ártér természetvédelmi terület 1030 hektáros, 1977 óta védett; a Tiszatelek-tiszaberceli ártér védetté nyilvánítása 1973-ban történt.²⁴²⁵

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több településén kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.szabolcs-szatmar-beregmegyeben.com Ajtó ajto.szabolcs-szatmar-beregmegyeben.com Redőny redony.szabolcs-szatmar-beregmegyeben.com Szúnyogháló szunyoghalo.szabolcs-szatmar-beregmegyeben.com

Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Magyar Katolikus Lexikon – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lexikon.katolikus.hu/S/Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.html
Magyar Katolikus Lexikon – Szabolcs-Szatmár megye lexikon.katolikus.hu/S/Szabolcs-Szatmár megye.html
Magyar Katolikus Lexikon – szabolcsi zsinat lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi zsinat.html
Magyar Katolikus Lexikon – Szatmár vármegye lexikon.katolikus.hu/S/Szatmár vármegye.html
Magyar Katolikus Lexikon – Szabolcs vármegye lexikon.katolikus.hu/S/Szabolcs vármegye.html
Magyar Katolikus Lexikon – Bereg vármegye lexikon.katolikus.hu/B/Bereg vármegye.html
Magyar Katolikus Lexikon – Szatmár-Bereg vármegye lexikon.katolikus.hu/S/Szatmár-Bereg vármegye.html
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/o…
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/o…
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/o…
Magyar Katolikus Lexikon – Nyírbátor lexikon.katolikus.hu/N/Nyírbátor.html
Nyírbátor Város Önkormányzata nyirbator.hu/reformatus-muemlek-templom
Nyírbátor Város Önkormányzata nyirbator.hu/romai-katolikus-minorita-templom
Magyar Katolikus Lexikon – Máriapócs lexikon.katolikus.hu/M/Máriapócs.html
Máriapócs Város Önkormányzata mariapocs.hu/a-kegytemplom
Magyar Katolikus Lexikon – Csaroda lexikon.katolikus.hu/C/Csaroda.html
Középkori Templomok Útja templomut.hu/hu/csaroda/8
Magyar Katolikus Lexikon – Kisvárda lexikon.katolikus.hu/K/Kisvárda.html
Kisvárdai Vár kisvardaivar.hu/hu/a-var-epitesenek-szakaszai-es-a-varh…
Sóstói Múzeumfalu muzeumfalu.hu/intezmenyrol
Szatmárcseke Község Önkormányzata szatmarcseke.hu/bejegyzes/kozsegunk-tortenete/40
Magyar Katolikus Lexikon – Szatmárcseke lexikon.katolikus.hu/S/Szatmárcseke.html
Magyar Katolikus Lexikon – Nyíregyháza lexikon.katolikus.hu/N/Nyíregyháza.html
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/o…
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/o…

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.